A megírás ideje: 1865. május vége – június 27.
Forrás: MEM, 16. kötet (95–138. o.)
Eredeti nyelv: angol
Eredeti cím: Value, price and profit
Eredeti kiadás: külön brosúrában, London 1898.
HTML: Szász Márk
Tartalomjegyzék:
Bevezetés
1. Termelés és bér
2. Termelés, bér és profit
3. A bérek és a pénzforgalom
4. Kínálat és kereslet
5. Bérek és árak
6. Érték és munka
7. A munkaerő
8. Az értéktöbblet termelése
9. A munka értéke
10. Profitra úgy tesznek szert, hogy az árut értékén adják el
11. A különböző részek, amelyekre az értéktöbblet oszlik
12. A profit, a bér és az ár általános viszonya
13. A főbb esetek, amelyekben megkísérlik a bérek felemelését vagy ellenállást fejtenek ki csökkentésükkel szemben
14. A tőke és a munka között folyó harc és eredményei
A Bér, ár és profit Marx egyik életében kiadatlan leirata egyik előadásáról, amelyet a Nemzetközi Munkásszövetség Központi Tanácsának 1865. június 20-i és 27-i ülésén tartott. A leiratot 1898-ban adta ki Karl Marx lánya, Eleanor Marx és (abuzív és toxikus) partnere, Edward Aveling. Az előadás részben válaszként született John Westonnak, a Központi Tanács másik tagjának 1865. május 2-i és 23-i előadásaira, amelyeken a munkabér emeléséért folyó harc ellen foglalt állást, hatástalannak és inflációt előidézőnek tartva azt. Az előadásban Marx közelebbről is elénk tár olyan témákat mint elméletei viszonya a ricardói és klasszikus közgazdaságtanhoz, a forradalmi programja viszonya a szakszervezetekhez, a bérmunka jellege vagy a szabadidő mint az emberi fejlődés valódi tere. Jelentős mértékben támaszkodik korának angliai viszonyaira és monetáris politikájára, ezért ma már kevesebb visszhangra találhat, de hatodik fejezetének egyes szakaszai illetve a 13. fejezet 3. pontjától kezdődő rész a marxista program egyik legtömörebb vázlatát adja és olyan általános összefüggéseket tár fel, amelyek a múltbéli fejlődés külön fokaiban való különösebb iskolázottság nélkül is, ma is tanulságosak, ráébresztőek lehetnek. Nincs okunk kételkedni, hogy a szöveg hű az eredeti előadás tartalmához, ámbár Marx jellegzetes, szem- és fültanúk által rendkívül igazolt humora, példái és magyarázóképessége (amelynek feltételezésére számtalan alkalom adódik, de itt nem bocsátkozhatunk bele) lehetséges hogy kifogtak a gyorsíráson.