Tegyük fel, hogy egy átlagmunkaóra 6 penny értékben realizálódik, vagy 12 átlagmunkaóra 6 shillingben. Tegyük fel továbbá, hogy a munka értéke 3 shilling, illetve 6 munkaóra terméke. Ha mármost valamely árura 124 Marx elhasznált nyersanyagban, gépi berendezésben stb. 24 átlagmunkaóra volt realizálva, akkor az áru értéke 12 shilling lenne. Ha ezenkívül a tőkés által alkalmazott munkás 12 munkaórát tesz hozzá ezekhez a termelési eszközökhöz, akkor ez a 12 óra további 6 shilling értékben realizálódik. A termék összértékét tehát 36 órai realizált munka alkotná, és 18 shillinggel lenne egyenlő. Minthogy azonban a munka értéke, vagyis a munkásnak fizetett bér csak 3 shilling, a tőkés a munkás által elvégzett és az áru értékében realizálódott 6 órai többletmunkáért nem fizetett volna egyenértéket. Azáltal tehát, hogy ezt az árut értékén, 18 shillingért, adja el, a tőkés 3 shillingüyi olyan értéket realizál, amelyért nem fizetett egyenértéket. Ez a 3 shilling alkotná a tőkés által bezsebelt értéktöbbletet, illetve profitot. A tőkés tehát nem úgy realizálja a 3 shilling profitot, hogy áruját értékén felüli áron, hanem úgy, hogy a valódi értékén adja el.
Egy áru értékét a benne foglalt teljes munkamennyiség határozza meg. De ennek a munkamennyiségnek egy része olyan értékben realizálódott, amelyért bérek formájában egyenértéket fizettek; egy másik része olyan értékben realizálódott, amelyért nem fizettek egyenértéket. Az áruban foglalt munka egy része megfizetett munka; a másik része meg nem fizetett munka. Ha tehát a tőkés az árut az értékén, vagyis a ráfordított teljes munkamennyiség kikristályosodásaként adja el, akkor szükségképpen profittal kell eladnia. Nemcsak azt adja el, ami neki egyenértékbe került, hanem azt is eladja, ami nem került neki semmibe, bár a munkásának a munkájába került. A költség, amibe az áru a tőkésnek kerül és az áru valóságos költsége két különböző dolog. Ismétlem tehát, hogy a normális és átlagos profitot nem úgy szerzik, hogy az árukat valódi értékükön felül, hanem úgy, hogy valódi értékükön adják el.
Következő rész: 11. A különböző részek, amelyekre az értéktöbblet oszlik